A feszültségszabályozás hatása a vissza- és letekercselésre

A tekercsről -tekercsre-feldolgozó iparágakban-, mint például a nyomtatás, a zacskógyártás, a film és a fémfólia Akár papírról, műanyag fóliáról, rézfóliáról vagy alumíniumfóliáról van szó, az újratekercselési folyamat során a stabil feszültségszabályozás közvetlenül befolyásolja a termék síkságát, vastagságának egyenletességét és hozamát. Tehát mi az alapelv a tekercselés és a letekercselés feszültségszabályozása mögött? Ez a cikk világos, mégis{6}}mélyreható magyarázatot ad.
I. Mi az a feszültségszabályozás?
Egyszerűen fogalmazva, a feszítésszabályozás magában foglalja az anyagra kifejtett húzóerő valós idejű-beállítását a szállítás, vissza- és letekercselés során, biztosítva, hogy az ésszerű és stabil tartományon belül maradjon.
Miért olyan fontos ez?
~Túlzott feszültség: nyúlást és deformációt okozhat, ami hibás nyomtatáshoz vagy akár anyagtöréshez vezethet.
~Túlzott feszültség: A szalag ráncosodhat vagy meglazulhat, ami befolyásolja az olyan folyamatok minőségét, mint a bevonat és a laminálás.
Ezért a precíz feszültségszabályozás nemcsak a termék minőségét befolyásolja, hanem a gyártás hatékonyságát is meghatározza.
II. A feszültség természete megváltozik a vissza- és letekerés során
A vissza- és letekercselés során a szalag tekercsátmérője folyamatosan változik:
~ Letekercselési folyamat: A tekercs átmérője nagyról kicsire csökken; ha nincs beállítva, a feszültség folyamatosan csökken.
~ Visszatekerési folyamat: A tekercs átmérője kicsiről nagyra nő. Ha nem kompenzálják, a feszültség fokozatosan nő.
Ez azt jelenti, hogy a tekercs átmérőjének változása a feszültséget befolyásoló fő tényező; ezért a feszültségszabályozás kulcsa az ezen eltérések által okozott nyomatékváltozások kompenzálásában rejlik.
III. Általános feszültségszabályozási módszerek
Az iparban három módszert használnak általában a feszültség szabályozására:
1. Nyitott-hurokvezérlés (kézi/sebességkompenzáció)
A le- és visszatekercselő motorok sebességének beállításával és arányos beállításával ez a módszer alacsony-költséggel jár, de általában alacsonyabb pontosságot biztosít, és érzékeny a terhelés ingadozására.
2. Zárt-hurkú vezérlés (feszességérzékelő visszajelzés)
A hálóra egy feszültségérzékelő (nyomógörgő) van felszerelve, amely valós időben érzékeli a feszültséget. A PID-szabályozás a hajtómotor vagy a fék beállítására szolgál, amivel nagy-pontosságú feszültségszabályozás érhető el. Ez a módszer nagy-sebességű, nagy-precíziós gyártásra alkalmas.
3. Lebegő görgős vezérlés (közvetett feszültségszabályozás)
A feszültségváltozások közvetetten tükröződnek az úszógörgő helyzetében bekövetkező változásokon keresztül, amelyeket azután a beállításhoz használnak fel. Ez a módszer viszonylag egyszerű felépítésű, és általában közepes{1}} és alacsony{2}}sebességű alkalmazásokban használatos.
IV. A változtatható frekvenciájú hajtások szerepe a feszültségszabályozásban
A modern feszültségszabályozó rendszerekben a vektoros változó frekvenciájú hajtások az egyik alapvető alkotóelem. Elérik:
~ Nagy{0}}pontos nyomatékszabályozás
~ Valós idejű-sebességkompenzáció
~ Kommunikáció a PLC-kkel a több{0}}szegmensű feszültséggörbe beállításához
Ez stabilabbá és rugalmasabbá teszi a feszültségszabályozó rendszert, amely megfelel a különféle folyamatkövetelményeknek.
V. Összefoglalás
A fel- és letekercselésnél a feszültségszabályozás lényege a tekercsátmérő változásaihoz való alkalmazkodás. A nyomaték, a fordulatszám és a visszacsatolás dinamikus beállításával a szalag állandó feszültsége megmarad. Az ipar automatizálási szintjének növekedésével a feszültségszabályozás fokozatosan átáll a hagyományos mechanikus fékezésről az intelligens, változó-frekvencia-meghajtásokra, amelyeket szenzor-alapú zárt-hurkú vezérléssel kombinálnak, ezáltal jobb termékminőséget biztosítanak.